Hírlevél 5/2007

A múlt szombaton Helsinkiben véget ért Eurovíziós Dalfesztivál az egész európai média érdeklődését Finnországra irányította. Minden idők legnagyobb Eurovíziós Dalfesztiválján 42 ország vett részt. A házigazdák dicséretben részesültek az európai sajtótól a magával ragadó hangulatért, a fiatal szakemberek által megvalósított színpadi és világítástechnikai tervért, a kiválóan sikerült szervezésért, valamint a jó nyelvtudással rendelkező, rátermett műsorvezetőkért. Pozitívan értékelték a grafikai tervezést és a Finnországot bemutató ún. képeslapokat, amelyeket üde és humoros színfoltnak tartottak.

A verseny lebonyolításáról vita indult, ugyanis a karneváli hangulat és a zene háttérbe szorulása megütközést keltett például magyar sajtókörökben, míg mások szórakoztatónak találták. A pontok összeszámlálásával kapcsolatban is heves vita zajlott, sokan nehezteltek a szomszédoknak átadott pontok miatt.

A versenyt Szerbia balladisztikus Molitva című dala nyerte (képünkön). A magyar Rúzsa Magdi szereplése szépen sikerült, amellyel a 9. helyezést szerezte meg. A Finnországot képviselő Hanna Pakarinen a 17. helyre került. Mindent összevetve a dalverseny egyenlege egyértelműen pozitív: az eseményre több mint 10 ezer turista és több ezer tudósító érkezett Helsinkibe, nem is beszélve a rengeteg kapcsolódó rendezvényről. Meglepetésszerű sikert ért el a Finnországban élő külföldi bevándorlók számára rendezett Ourvision dalverseny is.

Az MTI cikke szerint a jövő évi verseny rendezői előtt nagy kihívás áll: "A szerbeknek nehéz lesz felülmúlniuk a finneket, mert nagyszabású, magas színvonalú, ugyanakkor humoros, egész éjszakába nyúló show-műsort produkáltak, mind az elődöntő mind a döntő folyamán. A résztvevők szerint végig abszolút profi volt a szervezés."

A finn oktatási rendszer nagy érdeklődést váltott ki a Budapesten április 18-án megrendezett Oktatás és versenyképesség című szemináriumon, amelyen szó volt a versenyképesség, a tudás minősége és a szociális kohézió kérdéseiről, valamint arról, hogyan hat az oktatás színvonala a gazdaságra. Az esemény szervezői a Finnagora, a Finn Nagykövetség és a Magyar Nemzeti Tankönyvkiadó voltak.

A szemináriumon előadást tartottak a finn és a magyar oktatási minisztériumok szakértői, az ETLA (Finn Gazdasági Kutatóintézet), a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete illetve a Corvinus Egyetem kutatói. A moderátori feladatokat az Országos Közoktatási Intézet szakértője látta el. Mintegy ötven magyar oktatási szakember vett részt a szemináriumon többek között az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete, szakképzési és felnőttképzési intézmények, tankönyvkiadók, a Magyar Innovációs Szövetség, egyetemek és főiskolák, valamint a Roma Oktatási Alap képviseletében.

A szeminárium bizonyította, hogy az egyenjogúságra épülő, minőségi oktatási rendszer és szakértelem iránt Magyarországon is van kereslet. A finn alapértékek – konszenzus, együttműködés, hálózatosodás, bizalom – szemmel láthatóan érdeklődést keltettek. A kérdések a finn sikertényezőkre irányultak, különösen a tanárképzés és a szakmai megbecsülés tartottak számot érdeklődésre. A szemináriumról részletesebb beszámoló hamarosan olvasható honlapunk Tudomány és oktatás oldalán.

A rendezvény résztvevőinek visszajelzéseire alapozva az együttműködés ősszel a finn tanárképzéssel foglalkozó szemináriummal folytatódik. A 2008-ban megrendezendő szemináriumok a tankönyvírással foglalkoznak.

Martti Kalliala és Esa Ruskeepää finn építészek is részt vesznek a Budapestre érkező AR Awards for Emerging Architecture 2006 című kiállításon. A finn építészeket Martti Kalliala képviseli Budapesten, utazását a Finnagora támogatja.

A Kortárs Építészeti Központban megrendezendő kiállításon a brit Architectural Review című folyóirat által 2006-ban díjazott alkotások láthatóak. Az évente megrendezett versenyen negyven év alatti építészek és formatervezők nevezhetnek be a világ minden tájáról. Tavaly Kalliala és Ruskeepää Mafoombey elnevezésű akusztikus tere is díjat kapott. A hullámkartonból kialakított pályamű 2005-ben Finnországból, a Habitare vásár tervpályázatának első helyezésének elnyerésével indult diadalmenetére. "A Habitare pályázatán a tér méreteit és funkcióját – zenehallgató hely – meghatározták. A hullámkarton mindjárt jó anyagválasztásnak bizonyult: az akusztikai és gazdasági előnyök mellett izgatott minket a hétköznapisága, másfelől pedig az esztétikai dimenziói", mondja Martti Kalliala.

A május 16-i megnyitón a fiatal tervezők bemutatják munkáikat és módszereiket, a közönség pedig alkalmat kap kérdésekre. A kiállítás július 7-ig tart nyitva.

 

A komoly finn vizuális tudásra látható ismét példa Magyarországon, ezúttal a Szolnoki Galériaban. A Design & Photo from Finland című kiállíáts 17 formatervező és 5 fotóművész alkotásaiból áll. A vándorkiállítás május 18-án nyílik és június 28-ig látogatható. A következő állomása Németország, ahol Celle városában, majd Berlinben állítják ki.

A kiállításon a Finnország déli részén fekvő Kanta-Häme régiója művészei mutatkoznak be. Az öt fotóművész alkotásaiból összefüggő egység jött létre. A formatervezés terén textil-, üveg- és kerámiai művek láthatók. Az eredeti kortárs designhoz a régió erőteljes, virágzó kézműves hagyománya kapcsolódik: a kézi munka ismeretét mindig megbecsülték, Häme tartományban több, mint 120 éve kezdték meg a kézműves- és formatervezési oktatást.

A kiállítás része Kanta-Häme széleskörű projektjének, amelynek célja a kulturális export és import. A projekt segítségével újabb szakmai és üzleti kapcsolatokat keresnek Európában. "A magyarokkal való együttműködésnek jó alapot ad a Hämei Szövetség és Jász-Nagykun-Szolnok megye kapcsolata. Az együttműködés egész biztosan számos formában folytatódik!", mondta el a projekt koordinátora, Sirpa Haapaoja a Häme Művészeti Tanácsból.

Sami Dariush: Saadia üvegtál

Az időskorú állampolgárok a korábbinál jobban megvetik lábukat a munka világában. Az 55-64 évesek foglalkoztatása rekordokat dönt: a munkaviszonyban állók száma szinte megkétszereződött Finnországban és Magyarországon egyaránt 1998 óta. Finnországban a foglalkoztatási arányt javítja a kedvező piaci helyzet, valamint a 90-es évek közepén kezdeményezett új életkorpolitika, amely értékei között megtalálható a önrendelkezési jog, a gazdasági függetlenség és a szociális integráció. Az életkorpolitika célja többek között a munkaviszony hosszabb fentartása.

Mindkét országban megszigorították a nyugdíjazási feltételeket. Az átlagfinn röviddel 59. életéve előtt vonul nyugalomba. Magyarországon a férfiak kissé hatvan év alatt, a nők 57 éves koruk táján mennek nyugdíjba. A várható életkor a két országot összehasonlítva eltérő adatokat mutat. A statisztikák szerint a finnek öt évvel tovább élnek a magyaroknál. Magyarországon a nők várható életkora 76,9, a férfiaké 68,6 év. A vonatkozó finn számok nők esetében 82,3, férfiaknál 75,6 év.

Magyarországon a fiatalok foglalkoztatási mutatói nem alakulnak olyan jól, mint az idősebbeké. A 15-24 év közöttiek foglalkoztatása erősen csökkent az elmúlt öt évben. A témáról még szólunk a következő Hírlevélben.

• Új lendületet kap a finn színházi export: A Nordic Drama Corner exportprojektje beindult, hozzáférhető a kibővített angol nyelvű honlap és az exportdosszié
  
  
• Augusztusban megint Tamperei Színházi Fesztivál – megjelent a program, benne az európai színház nagy nevei és a finn színházi élet krémje
  
  
  Pärnu Teater Endla (Észtország): Kokkola
  
  
• A panaszkodás nagy öröm! Az emberek mindennapi gondjait és bosszúságait összegyűjtő Panaszkórus Budapesten is készít összeállítást – Tellervo Kalleinen és Oliver Kochta-Kalleinen finn művészházaspár projektje eddig kilenc városban valósult meg
  
  
• Az új kulturális és sportminiszter, Stefan Wallin sikertényezővé akarja formálni a finn kultúrát
  
  
• Virágzik az idegenforgalom - Helsinki minden idők legélénkebb nyarát várja