
A
Blue1 és a SAS örömmel értesíti az utazóközönséget, hogy a tavalyi sikerre
való tekintettel újra indul a Budapest-Helsinki közvetlen járat heti 3
alkalommal. A menetrend szerinti járatok március 26-tól a nyári menetrend
végéig (október 28.) közlekednek hétfőn, szerdán és pénteken este 22.05-ös
indulással. Július hónapban időszakosan heti két alkalommal kedden és
csütörtökön 10.10-kor szállnak fel a járatok Ferihegy 2B terminálról.
Augusztustól ismét heti háromszor közvetlen járattal lehet elérni a finn
fővárost. Repülőjegyeket igen kedvező áron, már 26900 Ft-tól (egyirányú ár, az
illetékeket tartalmazza) lehet vásárolni.
A SAS egyúttal örömmel tájékoztatja utasait arról, hogy Budapest
és Stockholm
között is újra indította járatait heti két alkalommal, csütörtöki és pénteki
napokon délután 14.20 perces indulással. A repülőjegyek Helsinkibe
stockholmi átszállással is kombinálhatóak.
Előre megvásárolhatja repülőjegyét a
www.flysas.hu
című honlapon vagy bármelyik utazási
irodánál. A Blue1-SAS kirendeltsége Budapest
belvárosában található (1051 Budapest,
Bajcsy-Zsilinszky út 12., tel.: 06-1-266-2633).
Bruno Maximus
Különös népi játékok című kiállítása március
16-án nyílik Egerben, a Művészetek Házában. Március 17-én a finn és a magyar régi és új sportágakat próbálhatja ki a közönség.
A
Bruno Maximus saját meghatározása
szerint "hipnorealista" stílusban készült olajfestmények a finn nemzeti tulajdonságok szélsőséges
megnyilvánulásai: a tűzforró szaunából egyenesen a jéghideg lékbe. Az Egerben
látható művek részben hagyományos, részben újkeletű finn népi
játékokat mutatnak be, például az asszonycipelést, a tehénhívogatást, a
hangyabolyon ülést, a nyelvjárásban beszélést és a mocsári labdarúgást.
A tavaly tavasszal a Finnagorában rendezett Különös népi játékok
című kiállítás és az annak kapcsán szervezett játékos mobiltelefondobálás
népszerűek lettek a nagyközönség és a média köreiben. Egerben is
összetalálkozik a képzőművészet és a népi kultúra: a finn népi játékokkal és
versenyszámokkal, mint a léggitározás és az asszonycipelés, különleges magyar
sportágakat is összekapcsolnak. Így "különös olimpiává" bővül a program: az ún.
városi álsportokat - a távolba nézést, a neonlámpa-elfújást, a zabhegyezést, a
köntörfalazást, a széltolást, valamint a köpönyegforgatást - lehet kipróbálni.
A népi játékok kiegészülnek a népszerű egri
Maraton Folkhétvége elnevezésű
népzenei eseménnyel, amelynek finn vendége a Piirpauke együttes.

A
léggitáros goes "Get On" (olaj, vászon) - 50 x 70 cm, 2005
Egy nemrégiben alapított
kutatócsoport újfajta
finanszírozási megoldásokat vizsgál egyetemek részére. Az
Európai Bizottság
kezdeményezésére létrejött csoport az
ún. filantróp forrásokból, azaz az
alapítványoktól, egyesületektől, pénzalapoktól, jótékonysági szervezetektől,
vállalatoktól és magánszemélyektől, valamint öregdiákok szervezeteitől elérhető
finanszírozás nyújtotta lehetőségeket tekinti át.
A kutatócsoportban különböző alapítványok, egyetemek és
kutatóintézetek képviseltetik magukat. Célja a jelenlegi finanszírozási
helyzet, forrásbevonás és PR-tevékenység legjobb gyakorlatainak, valamint a
közszféra támogatási formáinak felmérése. A csoport arra törekszik, hogy
gyakorlati, működőképes tanácsokat adjon a forrásbevonáshoz. A jelentés 2007
novemberére készül el.
A filantróp természetű finanszírozási források jelentősége
az egyetemek finanszírozásában egyre növekszik: Nagy-Britanniában és
Svédországban az egyetemek kiadásainak 16 százalékát fedezik, az EU-ban az
átlagos arány 4,2 százalék.
A budapesti nemzetközi Titanic Filmfesztiválon
idén egy új finn filmet is bemutatnak a Finnagorával és a
Finn Filmalapítvánnyal együttműködve
. A fesztivál versenyprogramjába
beválogatott
Miehen työ (Férfimunka) Aleksi Salmenperä rendezésében a tízezer eurós Hullámtörő fődíjért versenyez.
Salmenperä (sz. 1973) filmje egy fiatal
családapáról szól, aki munkahelye elvesztése után prostituálódik, ám ezt
titkolja családja elől. A film a szégyenről, a felelősségérzetről és a
segítségkérés nehézségéről szól. "A Férfimunkát év elején a rotterdami filmfesztiválon
láthatták, majd rengeteg fesztiválmeghívás érkezett. Úgy tűnik,
ez a film lesz 2007 egyik fesztiválsikere", mondta Kirsi Tykkyläinen, a Finn Filmalapítvány kulturálisexport-vezetője.
A Titanic Filmfesztivál tizennegyedik
alkalommal április 12-én kezdődik. Célja az eredeti, a főbb irányzatoktól
eltérő új filmek bemutatása. A tíznapos fesztiválon a világ minden részéről
származó több mint 60 filmet vetítenek.

Elkészült a finn kulturális export 2007-2011-re vonatkozó
fejlesztési programjáról szóló előterjesztése. A
Tanja Saarela kulturális
miniszter által összehívott tárcaközi kulturálisexport-munkacsoport március
1-jén fejezte be munkáját. A munkacsoport víziója az, hogy 2011-re a kulturális
export értéke minimum megháromszorozódik és a kultúra a jelenleginél
egyértelműbb része Finnország arculatának.
A program szerint a kulturális tevékenységek között
különleges fejlesztést igényel a vállalkozási tevékenység, a hálózatok
megerősítése, a nemzetközi marketing és promóció, valamint a kulturális export
szerkezeti megszilárdítása. A munkacsoport fontosnak tartja a nemzetközi
kulturális együttműködést és cserét, valamint a kulturális export működési
környezete versenyképességének fejlesztését. A kulturális export fejlesztési
programjának külföldön történő megvalósításában részt vesznek többek között
Finnország
külképviseletei, a
kulturális és tudományos intézetek - ilyen a
Finnagora is -, valamint a
Finpro,
Tekes és a
MEK-Turisztikai Promóciós Központ
kirendeltségei.
A munkacsoport azt javasolja, hogy a program megvalósítására
2007 és 2011 között összesen mintegy 228 millió eurót irányozzanak elő. Ez a
jelenlegi szinthez képest évi 13-16 millió euró növekedést jelentene.
Támogatóként az Európai Unió fejlesztési alapjait és minisztériumokat terveznek
megnyerni. Ezenkívül a Tekes évente több projektet finanszíroz, amelyek közül a
kulturális terület fő témája a játékfejlesztés.
Nemzetközi összehasonlításban Finnország a világ egyik
legversenyképesebb országa. Az egyenjogúságra alapuló és magas színvonalú
oktatási és kutatási rendszer jelentős sikertényező. Finnországban a
műveltséget és a tudást hagyományosan a társadalmi jólét és a gazdasági
fejlődés építőköveiként tartják számon. A gazdasági fejlődést, a környezet
fejlesztését és az állampolgárok jólétét sikeresen egyesítették.
A Finnagora a budapesti
Finn Nagykövetséggel és a
Magyar Nemzeti
Tankönyvkiadóval együttműködve április 18-án Oktatás és versenyképesség
címmel szemináriumot szervez, amelynek alapgondolata a finn és magyar
oktatáspolitikáról és annak lehetőségeiről folytatott eszmecsere. A
szemináriumon szó lesz a versenyképesség, a tudás minősége és a szociális
kohézió kérdéseiről, valamint az oktatás gazdasági befolyásáról és
hatékonyságáról. Finn részről Osmo Lampinen oktatási tanácsos (
Oktatási
Minisztérium) és Rita Asplund (PhD, Finn Gazdasági Kutatóintézet
ETLA) tart
előadást. A szemináriumra magyar oktatáspolitikai szakértőket, döntéshozókat és
kutatókat hívunk meg.
A rendezvény az oktatási szemináriumi sorozat része. A
következő, előreláthatólag 2008 tavaszán rendezendő szemináriumon az új
tanulási környezettel és tankönyvekkel foglalkozunk.
A Finnagora
honlapjának tartalma megújul. A frissítés célja a tájékozódni vágyók és más
érdeklődők egyértelműbb, informatívabb kiszolgálása az új honlappal.
Megújul a
Finnagora tevékenységéről szóló lap. Az új tartalom a korábbinál világosabb
szerkezetben mutatja be a kulturális, tudományos és gazdasági területek
működésére vonatkozó információt, valamint az egyes területeken aktuálisan
folyó projekteket. Az eseménynaptárt folyamatosan frissítjük és beindítjuk az
archívumot, amely lehetővé teszi a korábbi események keresését. A honlap hírt
ad szolgáltatásainkról is. A közkedvelt linkgyűjtemény tovább bővül, ezenkívül
az eddiginél teljesebb listát teszünk fel a honlapra együttműködő
partnereinkről és támogató szervezeteinkről. Lesz még galéria is, ahol képekkel
tudósítunk a Finnagora munkájáról.
Az új honlap március 26-án indul. Szívesen látunk minden érdeklődőt az
ismert címen:
www.finnagora.hu!
Hogyan alakultak a nemzettel és a nacionalizmussal
kapcsolatos nézetek Finnországban és Magyarországon a 20. században? Milyen
viszonyban álltak magyarok és finnek a közelmúlt történelme során
kisebbségeikkel? Ezeket a kérdéseket kutatja a
Finn Akadémia által támogatott
Nations and their Others: The Finns and the Hungarians
in the Twentieth Century című hároméves projekt. A finn-magyar
munkacsoportot az államtudományok címzetes egyetemi tanára,
Heino Nyyssönen
vezeti, aki jelenleg a
Jyväskyläi Egyetem világtörténelem tanszéke megbízott
egyetemi tanára.
A kutatásban a finnek és magyarok kisebbségeikhez fűződő
viszonyát vizsgálják a politika, történelem és irodalom területén. Számos
tudományos dolgozat készül, valamint vándorkiállítást is terveznek.
Finnország és Magyarország komoly anyagot kínál a
nacionalizmus kutatásához, ám azt egyáltalán nem ismerik az angolszász
nyelvterületen kívül. A projekt szélesebb körben meg kívánja ismertetni ezt a
kutatási anyagot. "Az ún. kis államok is lehetnek érdekesek: jó az, ha a friss
kutatási adatok a nagyobbakat is hasonló témakörök vizsgálatára ösztönzik", mondja
Nyyssönen.